Megőrülök

MA van az első teljesen elveszett napom lelkileg. Tegnap nagyon erősen nyilalgatott a hasamba középen, ami teljesen normális tünet a lombikosoknál. Majd vasárnap óta fáj a mellem. Minden fél órában ellenőrzöm, hogy még mindig fáj-e....éjjel alig alszom, én a mellfájdalmat tartom a jó jelnek. Huzamosabb fekvés után a tünetek enyhülnek, ilyenkor kétségbe esek. Persze rögtön rohanok fel a fórumokra, hogy kinek-milyen jelei voltak a terhességnek...aminek CSAK ANNYI AZ EREDMÉNYE, HOGY ILYENNÉ VÁLTOZIK A TEKINTETEM:(kép forrása:https://garfild.hu/2012/02/majom/elmarad-a-baratok-kozt/attachment/elmarad-a-baratokkozt/)

Valakinek az ET+6. napon (ET=embrio transfer, azaz a beültetés), amin ma én is vagyok, már elmúlt a mellfájdalom, csak a duzzadás maradt meg, viszont "olyan mensis görcsei vannak". A másiknak semmi tünete nem volt, csak egy kis hasszurka. A harmadiknak végig fájt a melle, a negyediknek csak a mellbimbója, az ötödiknek csak a melle oldala, a hatodik már aluszékony volt, a hetedik émelygett....én meg....ÚGY ÉRZEM, HOGY RENDBEN VAGYOK ÉS JENŐKE JOLÁNKÁVAL EGYÜTT A POCAKOMBAN VANNAK RENDBEN, ÉPEN, EGÉSZSÉGESEN, de fáj a mellem. Nem tudom, hogy duzzadt-e vagy sem, mert nekem kb. akkora volt mindigis a mellem, mint egy szúnyogcsípés. Persze fáj elöl és oldalt, meg a "csücsök" is (bocs fiúk, ha olvassátok...), tegnap nyilalgatott, de amúgy nincs mensis érzés. Szóval most vagyok a TELJES BECSAVARODÁS ÁLLAPOTÁBAN, amire mindneki rávágja, hogy nem nem szabad ezt a sok szart elolvasni, hanem bízzak a kicsikben, bízzak a vonzás törvényében stb. Igen, valószínűleg a blogok olvasását abbahagyom, mert ez így nem normális. De én nem szeretnék visszaállni a beültetés előtti állapotba. Nekem ez mostmár nem menne. Én 8,5 hónap múlva életet szeretnék adni a gyerekeknek, semmi másra nem vágyom.