Szombat-vasárnap

Folytatom a korábbi befejezetlen bejegyzésemet :) Igaz, hogy ma éppen hétfő van, de volt pár érdekesebb mozzanat az elmúlt két napban is. Az sem mellékes, hogy a beültetés óta most vagyok teljesen először egyedül :):):) Természetesen szeretem édesanyát és férjet is, de ma lesz az első olyan nap, amikor tényleg csak magamba merülve fogok ülni és szépeket érezni, gondolni ;).

Bemutatom az előző bejegyzésem két kis pofázógépét, azaz Testvérem papgájait Ropit és Robit. Fazonok!
Mindenképpen megemlítem Tesómat, aki tegnap hazaért a sóstói táborból (ma már ment is tovább Diósjenőre), akitől az alábbi levelet kaptam (12 éves, és hát bevallom, elpityeredtem attól, amit írt):

"Szia Janka!Nagyon jó a blogod!!! :)Nagyon ügyes vagy!!!Szépek a képek!!!Csak annyit szeretnék kérdezni, hogy hogyan kell like-olni és kommentálni?gratulálok! :) Nagyon büszke vagyok rád, és nagyon örülök, hogy a testvérem vagy!!!!! :D"

Szombaton délelőtt tehát a durrdefektes teherautó után továbbmentünk vásárolni, bősz pocaksimogatásokkal egyetemben (jelentem, Jenőke és Jolánka azóta is jól vannak:D). Délután férj értemjött anyuékhoz, mert már hónapokkal ezelőtt megszereztem barátosném segítségével a Lindsey Stirling koncertre szóló jegyeket (konkrétan én egy lusta tetű voltam és Ő ment el értük <3), és nem igazán szerettem volna kihagyni. Szerintem a zenei ízlésemben meg lehet bízni, ugyanis a klasszikustól kezdve a jazz-en át, a rockig, Enyáig, Enigmáig, dupstepig stb. bármit meghallgatok (sokszor még a blues-t is). Egy a fontos! Valamiért megfogjon vagy nyűgözzön le, vagy legyen mondanivalója. Nos, Lindsey Stirling-et az ismerőseim általában nem ismerik, de az Arénában úgy láttam, hogy annyian vagyunk, mint fél Magyarország :D A lányzó előadó-, tánc- és hegedűművész. Zenéinek alapja a hegedű, dupsteppel összekeverve!!! :):):) Lehet, hogy nem aratok osztatlan sikert, de itt van két szám, ha valaki érez magában annyi erőt, hogy meghallgassa, szerintem nem fog csalódni (különösen a fesztiválozós kollegáimra gondolok :D).

(kép forrása:https://www.hercampus.com/school/ufl/lindsey-stirlings-violin-dubstep)

https://www.youtube.com/watch?v=sf6LD2B_kDQ -Ennek a címe: Elements

https://www.youtube.com/watch?v=aHjpOzsQ9YI  -Ez pedig a legnagyobb kedvencem a Crystallize

Hozzá kell tenni, hogy ezek a zenék nem számítógépes hallgatásra vannak főként kitalálva, hanem azokra a basszusokra, amelyeket férj az általa épített csöves-erősítővel játszik le (gyerekek, a bugyim rezeg, ha bekapcsolja, úgy szól a basszus, úgy jönnek ki a tiszta hangok mint a jégkristályok...egyszerűen csoda), meg is mutatom, hogy mit épített az ember :)Én csak Paks 2-nek hívom :P, főleg, amikor be van kapcsolva és narancssárga fényben izzik az összes elektroncső (azok a nagy cuccok).

Nos, drága Krizsa doki elengedett a koncertre a legnagyobb örömömre, így sem a pénzünk, sem a boldogságom nem veszett el, és este 7-kor elindultunk a már ismertetett gyökkető tempóban (dedek ne rázkódjanak) a Sportarénába élvezkedni :). A dühöngő középső szektorába sikerült megvenni a jegyeket, így TÖKÉLETES KILÁTÁS nyílott az előadásra, amit csak a sok-sok-sok idióta barom tudott elrontani, akik az "okostelefonjaikon" keresztül szemlélték az előadást, ugyanis végig kameráztak. Természetesen arra nem gondoltak, hogy a fénytechnikát úgy oldották meg, hogy az előadás minimum fele full-stroboszkóp élmény, így a felvételből majd csak a basszus és a villodzó fények fognak megmaradni, de legalább élőben se láttak mást. Ennél nagyobb baj volt, hogy így konkrétan volt, hogy semmit nem láttunk előre, mert a bájos kishölgy a szemünk magasságában kívánta tartani a kameráját. Férj nem zavartatta magát, jól vállonbökte, kiscsaj megijedt, és onnantól kezdve végig kínlódott, mert nem merte felemelni a telefonját. Persze, azzal nincs semmi gond, hogy valaki készít pár képet (hozzá kell tenni, hogy a látvány elképesztően szép volt, néha én is megörökítettem volna), de ne arról szóljon már mindenkinek az élmény, hogy belenyomják az arcunkba a kamerát....
A másik sokkolandusz az volt, hogy a basszer olyan erősen búgott, hogy Jenőke és Jolánka elé tettem a kistáskámat, hátha kevesebbet fognak megérezni a rezgésből :D. Persze, tudtam, hogy semmit nem hallanak, de nekem a gerincvelőmben is a basszus mozgott, úgyhogy igyekeztem tompítani a dolgokat :). Meg kell alapozni a kölkök zenei ízlését, nincs mese :D.

Tegnap kezdődött számomra az igazi meleg, így a reggeli szellőztetés után becsuktunk minden nyílászárót, leeresztettük a redőnyöket és este 8-ig így ültünk a lakásban. Annyira jóra sikerült a klíma benn, hogy vékony takarót is elbírtam a lábamon, mert az jéghideg volt. A tegnapi napom főleg arról szólt, hogy figyeltem a testem rezdüléseit és jeleit (jah, meg már megint mindent elolvastam a blogokon, fórumokon). Reggel fájdogált a mellem, délután már alig. Néha picit fájt a pocak, de 99%-ban semmi nem történt. Ekkor már nem bírtam magammal, úhogy egy kedves ismerősöm unszolására megnéztem a Titok című filmet (a youtube-on fenn van). (kép forrása: https://bookline.hu/product/home.action?_v=Rhonda_Byrne_The_Secret_A_titok&id=62316&type=22)
A Titok a vonzás törvényéről szól, ami a gondolatokkal  teremtődik. Nos, ezt a témát elhúzták két órára, csináltak belőle egy szánalmas hollywood-i kisfilmet, amiben csak a pénzt akarják az emberek bevonzani (jobbnál-jobb történetekkel :O), de hozzá kell tenni, hogy a LÉNYEG az valóban elhihető. És innentől kezdve csak is a gondolataim teremtő erejével voltam elfoglalva. Kértem az univerzumot, elképzeltem és gondolatban átéltem a kérésemet. Gondolom nem nehéz kitalálni, hogy mit kértem :). Vizualizáltam Jenőkét és Jolánkát a méhemben, a pozitív pisilős-tesztet, a minimum 600-as hcg vérvétel tesztet, az első UH-t, ahol mindkét szívdobogást hallom, a pocakos hasamat egy már előre megálmodott fekete trikóban, a születésüket, a születésük előtti estét, Jenőkét és Jolánkát apjuk kezében, illetve Őket itthon a kiságyban és karjaimban :). Ma úgy döntöttem, hogy ezeket a képeket részletesen elképzelem és leírom, mert állítólag az is sokat segít. A másik, hogy minden este hálát adok azért, amim van. És tengap este is rá kellett jönnöm (mint eddig mindig), hogy én egy elképesztően szerencsés ember vagyok, annyi minden szép és jó van az életemben!!!! Még tipikus terhességi tüneteket is kértem (igen, még hányingert és hányást is a legautentikusabb terhesség érdekében :D), és jött is rá 5 percre az első hányinger :D, azóta a mellfájdalmam is erősödik szerencsére. MINDEGY, HOGY EZ MOST A TITOK ALKALMAZÁSA MIATT, A PSZICHÉS BEBESZÉLÉS MIATT VAN, de úgy érzem, hogy Jenőke és Jolánka rendben vannak a pocakomban!!! :) Az én új nevem férj szerint pedig: Pocanka :) (egy kis szójáték a nevemmel).
Este, miután a meleg enyhült, megkértem férjet, hogy menjünk el sétálni a vérkeringés miatt. Olyan boldog voltam mint egy gyerek, hogy kiszabadulok a lakásból!!! A boldogság nem tartott sokáig, ugyanis a szemem sarkából figyelmes lettem egy repülő cuccra, ami zörög!!!!!!!!!! És abban a pillanatban rájöttem, hogy CSEREBOGÁR-RAJZÁS VAN!!!! De ezek amolyan mutáns cserebogarak, mert akkorák voltak mint a középső ujjam. Ami mégrosszabb, hogy BÉNÁK és beleütköznek mindenbe...azaz igen, belém is. Sietni nem tudtam, mert a pocaklakókat nem akartam felzaklatani a sietős léptekkel, de a biztonságot adó lakás így fényév távolságba került....Férj jókat kacagott, majd élő pajzzsá változott és behúzott maga mögé, hogy majd Ő megküzd a vérszomjas cserebogarakkal :). Lehetett fokozni azzal, hogy megjelentek a Dömék (azaz a denevérek), akik ilyenkor úgy lakmároznak mint én a töpörtyűből. Ami sokkal kellemesebb volt, az a cserebogarakat zabáló kis- és nagycicák voltak :). Gondoltam, hogy felkapok egyet-kettőt hátsó fedezék gyanánt is, de fel kellett nőnöm. Azért amikor hazaértünk a megkönnyebbülés erősen az arcomra volt írva. Most már nagyjából el tudom képzelni a zombitámadást is, hogy milyen lehetett a Z-világháborúban Brad Pittnek :P.

Majd elfelejtettem. Egy éve vártam, hogy egyik kedvenc sorozatom (Hannibál) jelentkezzen a 3. évaddal. Ez hetekkel ezelőtt meg is történt, de volt annyi önfegyelmem, hogy a vizsgaidőszakban egy részt se néztem meg, továbbá az is felmerült, hogy majd pocakkal fogom itthon nézni. Tegnap eljött a nagy pillanat, és elindítottam az első részt. Őszinte leszek. Beteg sorozat, de annyira lenyűgöző a látvány és a főszereplő, hogy nem lehet nem szeretni (na ezzel tuti nem aratok osztatlan sikert). Igen, megeszik az embert meg ilyenek, de ezt ne úgy képzeljétek el mint egy olcsó amerikai horror filmben, hanem a legkifinomultabb és legművészibb stílusban. GROTESZK!!!! Nos, bár a főszereplőtől elolvadtam (Mads Mikkelsen), rájöttem, hogy a további részeket maximm a szülés beindítására fogom megnézni, mert képtelen vagyok adrenalin-termelés néklül végignézni egy részt (pedig nem is volt benne semmi látványos-gusztustalan-horror). Megmutatom Nektek, mert naaagyon dög és férjjel egy évben és napon született:

(kép forrása: https://www.redbulletin.com/nz/en/culture/mads-mikkelsen-is-hannibal-0)